Egy szó az életről és a dolgokról


           

 

Isten kirablása

          Isten teremtett mindent, amit láthatunk, érinthetünk és érezhetünk. Ő alkotta a csillagokat és a galaxisokat. Ő alkotta a Földet és mindent, ami benne van. Nincs semmi, amit ne Isten teremtett volna, beleértve minket, embereket is. A mi Istenünk birtokolja mindezt. Nekünk, embereknek nincs tulajdonunk ezen a földön. Mindent, amink van, Istenünk adott nekünk. Nem tudunk életet teremteni, Isten az egyetlen, aki életet teremthet. Amikor egy gyermek megszületik, Istenünk leheletét (Szellemét) adta annak a gyermeknek. Nem élhetünk a szellemünk nélkül. Amikor meghalunk, szellemünk elhagyja testünket, és visszatér Istenhez, aki megalkotta. Mi, emberek nem tudunk életet teremteni, erre csak Isten képes. Övé minden, minket, embereket is beleértve.

       Isten elmét adott nekünk, hogy gondolkodjunk. Gondolhatunk Isten jóságára. Teremthetünk dolgokat ezen a földön. Az elménkben láthatjuk az elkövetkező dolgokat.

       Szívet adott nekünk, hogy érezzük. Érezhetjük Isten jelenlétét életünkben. Együttérzünk a körülöttünk lévőkkel

       Szabad akaratot adott nekünk, így választhatunk. Szolgálhatjuk Istent, vagy járhatjuk a magunk útját, és megpróbálhatjuk magunkat megtenni. Isten teremtett minket, de dönthetünk úgy, hogy nélküle maradunk. A választás továbbra is a miénk. Azt mondta, „aki akar”, jöjjön hozzá.

       Sok dolgunk és sok gazdagságunk lehet. De ez még mindig Istené. Gondoskodunk a birtokainkról. Minden nélkül jöttünk erre a világra, és minden nélkül távozunk ebből a világból. Ez mind az Övé. Megengedi, hogy használjuk a dolgainkat, de az visszatér Hozzá.

       Isten megköveteli tőlünk, hogy fizessünk tizedet és felajánlásokat. Ez mindenkire vonatkozik. A tized a növekedés első 10%-a. A felajánlások a mi döntésünk. Ha nem adunk Istennek tizedet és felajánlásokat, akkor megraboljuk Istent. Megvannak a dolgaink, mert Isten adta nekünk. Ez mind az Övé. Csak a földön használjuk.

       Más területen is kiraboljuk Istent. Megfosztjuk Tőle az áldástól, amit nekünk ad, amikor mi adunk neki. A tizedek és felajánlások, amelyeket adunk, áldásként térnek vissza hozzánk. Nem adhatjuk ki Istent. Amikor adunk Neki, többel áld meg minket, mint amennyit mi adtunk. Istenünk arra vár, hogy megáldjon minket, mi pedig kiraboljuk Őt, mert meg akar áldani minket. Nem áldhat meg minket, ha nem tesszük meg a részünket azzal, hogy megadja, amit parancsolt nekünk.

       Volt egy hölgy a templomban, aki 1000 dollárt keresett az előző héten. Elkezdett kiállítani egy 100 dolláros csekket tizedként az Úrnak. Érezte, hogy az Úr azt mondja neki: „Csinálj egy csekket 120,00 dollárért”. Így hát megtette. Volt egy ember ugyanabban a gyülekezetben, akiről ismert volt, hogy 100 dolláros bankjegyeket adott a rászorulóknak, és Isten jóságának tanúságaként. Odament a hölgyhöz, és elkezdett kivenni egy 100 dolláros bankjegyet. A 100 dolláros bankjegyhez egy 20,00 dolláros bankjegy ragadt. Elkezdte kivenni a 20,00 dolláros bankjegyet és visszatette a pénztárcájába, és kivett egy másik 100 dolláros bankjegyet. Hallotta, hogy Isten azt mondja: „120,00 dollárt mondtam”. A férfi azt mondta Istennek: „Olyan ember vagyok, aki arról ismert, hogy 100 dolláros bankjegyeket osztok ki.” Ekkor Isten azt mondta: „Nem, te olyan ember vagy, aki hallgat rám.” 120 dollárt adott a hölgynek. A történetet néhány évvel később a templomban mondták el. A férfi lánya néhány nappal később bement a férfi irodájába, és megkérdezte az apját: „Te vagy az, aki a hölgynek adta a 120 dollárt. Azt mondta: „igen”. A lány azt mondta: „Egész életemben azt láttam, hogy visszamentél éttermekbe, hogy pénzt adj valakinek. Apa, olyan akarok lenni, mint te." Mindig többet kapunk vissza, mint amennyit adunk. Nem adhatjuk ki Istent..


______________________________
     

      Új King James verzió
Ecclesiastes 12:7 Akkor visszatér a por a földbe, ahogy volt, és a lélek visszatér Istenhez, aki adta.

       Új King James verzió
Malakiás 3:4 Akkor kedves lesz Júda és Jeruzsálem áldozata az ÚRnak, mint a régi időkben, mint az előző években.
  5 És közeledem hozzád ítéletre; Gyors tanú leszek a varázslók ellen, a házasságtörők ellen, a hamis eskütevők ellen, a bérmálkozók ellen, az özvegyek és az árvák ellen, és az idegent elfordítók ellen, mert nem félnek tőlem – mondja a Seregek Ura.
  6 Mert én vagyok az ÚR, nem változom meg, ezért nem vesztek el, Jákób fiai.
  7 De atyáid idejétől fogva eltávolodtál rendeléseimtől, és nem tartottad meg azokat. Térjetek vissza hozzám, és én visszajövök hozzátok - mondja a Seregek Ura. - De te azt mondtad: Milyen úton térjünk vissza?
  8 Vajon kirabolja-e az ember Istent? Mégis kiraboltál engem! De azt mondod: Hogyan raboltunk ki téged? Tizedben és felajánlásban.
  9 Átokkal vagy átkozott, mert kiraboltál engem, még ezt az egész nemzetet is.
  10 Hozd be az összes tizedet a raktárba, hogy legyen élelem a házamban, és próbálj meg engem most ebben – így szól a Seregek Ura –, ha nem nyitom ki neked az ég ablakait, és nem öntöm ki neked az ilyeneket. áldás Hogy nem lesz elég hely befogadni.
  11 És megdorgálom érettetek az emésztőt, hogy ne pusztítsa el földetek gyümölcsét, és a szőlőtő ne hozzon gyümölcsöt neked a mezőn, így szól a Seregek Ura.
  12 És boldognak mond téged minden nemzet, mert gyönyörű föld leszel, így szól a Seregek Ura.